Most, hogy megjelenik - holnap, 2016. 05. 10-én - a széria negyedik része, az A Thief"s End, nekiálltam bepótolni az első hármat... a 2007-es Drake's Fortune vegyes érzelmeket keltett bennem. Egyrészt úgy tűnik, Nathan Drake a szegény ember Indiana Jones-a, másrészt a kaland egy Tomb Raider köbgyöke, változatosságban és összetettségben egyaránt, ráadásul magán viseli a nagy előd jegyeit. Viszont kincsvadászni mindig jó, és a főhős emberi és kvázi humoros. Alighogy végigtoltam, nekivágtam a második résznek, az Among Thievesnek, és az már kategóriával jobb; a negyedik epizód trailere is lenyűgöző, szóval lehet még csodákra várni.
Nate egy karikagyűrűt hord a nyakában, de nem kell elérzékenyülni, az "csak" ősének, Sir Francis Drake-nek a gyűrűje, mely elvezeti hozzá. A tenger alól kikapart koporsóban megtalálja Drake elveszett naplóját, majd a kissé ideggyenge Eddy Raja modern kalózainak támadása után a dél-amerikai dzsungelbe veti magát, megkeresni El Doradót, az Aranyembert. A vízesés peremén rozsdás U-boat fityeg, a nácik ugyanis ugyanarra a kincsre pályáztak. Nathan segítői a szőke Elena Fisher, aki újságíró és szerencsére elég hamar elveszíti a kameráját, mielőtt az idegeinkre menne vele; továbbá az idősödő Victor Sullivan. A sztori a vége felé kezdte megtalálni önálló hangját, előtte nekem valami nemzeti parkban játszódó kiscsoportos Lara Croft-kalandnak tűnt. A harcrendszer bénácska, persze, jó fedezékből lövöldözni zsoldoscsordákra, de ezt a megvalósítást azért szokni és tolerálni kell. Nem volt rossz, de jó sem, tekintsük demónak.