A tragikusan fiatalon elhunyt kung-fu legenda, Bruce Lee számomra legkedvesebb mozija, melyet már csak a halála után mutattak be. A sok feketeöves ellenfél lerugdosását romantikus/kalandos környezetben élvezhetjük, teljesen átjön a korai hetvenes évek hangulata (miközben Itáliában Bud Spencer vitézkedni kezd a támadófegyverként alkalmazott serpenyőkkel). Lee-t a shaolin kolostor elküldi, hogy keresse meg kiugrott növendéküket, Hant, aki szégyent hozott rájuk, ráadásul egyik állatias szolgája, O'Hara miatt követett el Lee lánytestvére szeppukut egy üvegdarabbal. Lee tehát az ázsiai gettón át Han szigetére hajózik, hogy küzdősportokban jártas szerencselovagok oldalán fellépjen az álomkörnyezetben megrendezett viadalon, s a titkosszolgálat megbízásának eleget téve lebuktassa a bűnszövetkezetet. Kurtizánok hadától tükörlabirintusig minden megtalálható ebben az egzotikus mini-birodalomban, nem kifelejtve a múzeumot, ahol a főgonosz elvesztett fél kezét állították ki, karmos-pengés művégtagok szép gyűjteménye kíséretében, melyeket Han oly előszeretettel csatol ölési szándékkal a csonk végére, míg emberünk agyon nem rugdalja.