Kicsit úgy vagyok ezzel a '71-es adaptációval ('62-es regényből), mint amikor a Szép új világot olvastam: jóval korábban kellett volna, akkor talán többet mond. Így egy kicsit a Monty Python szkeccseire emlékeztetett, mindenféle szempontból. A modern társadalom sokkal durvább, mint akkoriban képzelni próbálták. Alex DeLarge és három nyikhaj cimborája némi moloko plusz (a modern nyelv szlenges és orosz szavakkal kevert) elfogyasztása után ultra-erőszakkal múlatják az időt: hajléktalanokat, ellenséges bandákat vernek meg, házakba ravaszkodják be magukat, hogy a lakókat helybenhagyhassák. Verekedés és szex tölti ki mindennapjaikat, míg Alex egyik áldozata belehal a bántalmazásba, s társai újra a falkavezér ellen fordulnak, így az a sitten köt ki. Két év után beleegyezik egy kéthetes kezelésbe, kipeckelt szemmel, szerek hatása alatt erőszakos bejátszásokat nézetnek vele, amíg teste fizikai fájdalommal nem válaszol, ha gazdája tettlegességet követne el. Hazatérve azt tapasztalja, hogy szülei a szobáját kiadták másnak, s ez csak az első találkozás, melynek során bűnhődnie kell korábbi cselekedetei miatt.