Az Amazonas kincse óta várom, hogy Dwayne Johnson újra elvesszen a dzsungelben. És bár itt az esőerdő egy stúdió falai közül került ki, a produkció pedig kisebbeknek szól, mókás volt végignézni; kedves, ahogy a szereplők végig oltják egymást. Egy srác rádióüzenetet kap a nagyapjától, szétgyúrt gyámja megfejti a kódot, s együtt indulnak a viharoktól övezett rejtelmes szigetre, ahol az óriási állatok törpék, a picik pedig hatalmasak, a vulkán aranyat lövell ki, de az egész hamarosan úgyis sós víz alá kerül újra, szóval mielőbb meg kell találni a Nautilust, Nemo kapitány legendás tengeralattjáróját. Jules Verne nyomán a Föld középpontja után ide utaztunk, s mint oly sok második rész, előrevetíti a harmadikat, ami a Holdon játszódhat. Ok-okozat közti viszonyról nem nagyon beszélhetünk - lehet repülni egy óriásméh hátán, csak hogyan irányítod? Jópofa mese, nem túl maradandó élmény.