Hamar unalmassá váltak a vértől tocsogó szobák, és az ötszázezredik, tűzgolyót dobáló imp kifektetése sem volt túl nagy élmény. Változatos játékmenet: 0%. Egy marsi kolónián vagyunk, ahol ásatások során átjöttek a Pokolból a démonok, a derék munkások pedig zombivá avanzsáltak. Vagy fegyver van kézben, vagy zseblámpa és akkor látsz is... A zseblámpa és az, hogy a pisztoly markolata fából készült (2145-ben), az első tíz percben abba az illúzióba ringatott, hogy hangulatos kalandelemek is lesznek, de lófaszt, agyatlan rohangálás és mészárlás az egész - ahogy egy Doomtól állítólag elvárják. Gyűjtögethető (hullákról, asztalokról) hang- és videófájlok próbálják érdekesebbé tenni, melyek leginkább arról szólnak, mekkora szopás itt az élet. Ezekben, és az egy-két túlélő mondataiban három számjegyű kódokkal tárolókat nyithatunk ki, némi felszerelés reményében. A Pokol kábé koponyákból és gyertyákból áll, némi lávával, nem volna rossz láncfűrésszel nyomulni itt, de eddigre már fásultság lett úrrá rajtam. Ennyi... A díszletek és fény-árnyék hatások amúgy kiválóak, melyet szerencsére a készítők nem hagynak kihasználatlanul: a Quake 4-ben tökéletessé csiszolják a játékélményt (történet, járművek használata), nem hagyják veszni az itt rejlő lehetőségeket.