... maga-készítette hajóján (The Girl Who Circumnavigated Fairyland in a Ship of Her Own Making).
"... És te vagy a legokosabb szörnyeteg, akivel csak találkoztam.
- De hány szörnyeteggel találkoztál már?
- Nos , ott vagy te... és a leopárd meg az emberfarkas. Még csak tizenkét éves vagyok! Azt hiszem, a három tiszteletreméltó szám.
- Nem nevezném azért statisztikai mintavételnek. Sebaj, ma a te küldetésed sínein robogunk, nem az enyémen. Én nem állok készen. Egyszerűen nem. - A-tól Ly-ig szeme könyörgőre fordult. Könnyek gyűltek benne fényes türkizszínűen, csillogón."
Mese. Kőkemény, színes, belevaló, szárnyaló mese. Gyermekeket-nem-hülyéneknézős, felnőtteknek is pazar. A kiváló Ciceró Könyvstúdió fordítónak Kleinheincz Csillát kérve fel, aki ezer éve fantasy berkekben tevékenykedik és maga is író. Ügyes munkát végzett, akárcsak a szerző, Catherynne M. Valente. Nemdebár nem feltétlenül jó, ha egy történetet nem kell elképzelni, olyan élesen és tisztán és plasztikusan jelenítik meg előttünk, ám esetünkben feltétlenül jó...
Szeptember egy omahai kislány, akit a Zöld Szél leopárdja hátán kirepít a szülői házból, át a Szélességen és Hosszúságon, s belepottyant a Visszás és Vészterhes Tengerbe. Szeptember, aki világéletében könyvimádó és kalandvágyó volt, nekivág a furcsa világnak, s hamar elfogadja Viszlát boszorkánytól küldetését: vissza kell lopnia egy jövőbe látni segítő fakanalat, melyet az új uralkodó, a csodabirodalomba bürokráciát bevezető Márkinő oroszlánjai őriznek. Eljutva Pandemonium városába, a Márkinő gyorsan új feladatot kényszerít rá: az ősz országának közepén lévő Rémgyapjú-erdőben található üvegkoporsóból el kell hoznia a korábbi uralkodó, az eltűnt Mályva királynő kardját. Társaival, a lelakatolt szárnyú sárkánygyíkkal és egy máriddal neki is vág, de hát tudjuk rég, a barátok (családtagok, stb.) arra jók, hogy foglyul ejtsék őket és zsarolják velük az egyszeri hőst... Mennyi idő adatott Szeptembernek Tündérföldén? Hazatérhet-e mamájához? Haza akar-e térni világunkba? Hogyan hat Tündérföld az emberi lélekre?
Valódi könyv.
Klasszikussá kell váljon.
"Minden mesének így kell véget érnie, hogy az utolsó oldalak sarkai mögött már a következő történet kukucskál elő, még többet ígérve: holdfényt, táncot és ünnepséget, térj csak vissza, ha eljön a tavasz."
N.-nek, szeretettel. "Mindenki el tud viselni még több szeretetet."
