A Muskétások, Banshee és legfőképp a Vikingek után nem hittem, hogy valami elemi erejű érhet hirtelen. Pedig de.

Stevenson Kincses szigete után szabadon... helyesebben előtt, merthogy prequel. 1715, Nyugat-Indiák, New Providence szigete, Nassau. Ez a kikötőváros a kalózok (hostis humani generis: az emberiség ellensége) logisztikai központja, ahonnét Miss Eleanor Guthrie segítségével a tengeri kereskedelemből szerzett prédát értékesítik. Bár nem minden fogás jó, van, hogy sebesültjük/halottjuk is akad, plusz ugye a felhasznált lőszer és a hajó amortizációja, s a zsákmány fejenként csak nyolc dollár, ilyenkor esetleg fennáll a zendülés veszélye. Flint kapitány agyonveri kihívóját, nehogy leleplezze őt, hogy egy fontos jegyzetét ellopták: ez az Urca de Lima, az Újvilágból hazafelé tartó, spanyol (állami) kincses gálya útvonala, mely rakterében ötmillió dollárnyi arany várja őket. Sosem gondoltuk, hogy a kalózélet (még intrikák nélkül is) milyen bizonytalan, folyamatosan és kiszámíthatatlanul változó erőviszonyokkal. Aye!

Az évad végeztével a sztori épphogy csak elindult, erős és érdekes karaktereket ismerhettünk meg. Külső és belső ellenségek szép számmal akadnak, különböző érdekek mentén, logikusan, de fordulatosan halad a történet. Flintet például saját legénységének egy része is felakasztaná, a vád zsarnokság, hazardírozik emberei életével. Az őserő, Vane kapitány, elvesztette mindenét, de biztos, hogy nem hagyja annyiban. A fiatal John Silvernek, a tolvajnak, aki az eseményeket elindító jegyzéket ellopta, a túlélési esélyei nulláról indulnak, de annyira nyíltan és okosan beszél haragosaival is, hogy szépen ellavírozgat ítélete elől. Teljesen inspiráló ez az egész, elővettem egy kalózok történetét feldolgozó könyvemet és olvasni kezdtem; ekkor jöttem rá, hogy rengeteg részletében hiteles is.