Hány éve, évtizede (?) vártunk egy ilyen pazarul szórakoztató mozira, az irdatlan mennyiségű übergagyi sci-fi, fantasy, szuperhősös förmedvény alatt?! A galaxis őrzőiben nincs új technikai vívmány, még a története sem kirívó az űroperák között. Amiben kategóriákkal jobb, az a megírt (és nem kidolgozatlan, és nem szétírt) forgatókönyv, az azonosulható karakterek, az intelligens humor és az önreflexivitás, mellyel leszámol a "hasonló" alkotások idegesítő kliséivel. Gondolom, átjött: az elejétől a végéig lekötött, és várom a folytatást, de addig is újranézendő, akár már a jövő héten.

Peter Quill 1988-ban még kisfiú volt, amikor kérés ellenére sem fogta meg haldokló édesanyja kezét, csak amikor már flatline-os lett a monitor. Kirohant a ködös mezőre, ahonnét felvette egy űrhajó (melynek kék bőrű csempész kapitánya, Yondu Udonta nem engedte, hogy legénysége megegye Petert, s ezt a hatalmas jótéteményt azóta is az orra alá dörgöli). A kölyköt huszonhat év múlva Indiana Jonesba oltott Han Solóként látjuk viszont, aki galaktikus műtárgyak fosztogatójaként éli életét, a Terráról származó walkmanjáról 1970-80-as évekbéli slágerekre táncolva a veszélyek között (mint a Spirit In The Sky vagy a Cherry Bomb). Egy kihalt civilizáció romjai közül megszerez egy fémgömböt, melyben lévő kővel bolygók élővilágát lehet kiirtani - ez az ereklye persze mások érdeklődésére is számot tart, például a pszichopata, elvileg elpusztíthatatlan Ronanéra, aki sorra érintgetné a planéták felszínéhez, hogy kiirtsa vele az életet.

Főhőseink zömmel banditák, szerencsevadászok és bérgyilkosok, ennek megfelelően szociális életük nem éppen zökkenőmentesen indul, de egy börtönből szabadulás összekovácsolja őket. Mordály genetikailag módosított mosómedve, aki a humanoid fához hasonló, szókinccsel nem rendelkező Grootot éppoly jól megérti, mint a Négyszögletű Kerek Erdőben Szörnyeteg Lajos a hasonlóképpen verbálisan lekorlátozott Dömdödömöt. Az elképesztően dögös Gamora a főgonosz mostohatestvére, az elvont fogalomalkotás terén kihívásokkal küszködő, drabális Drax pedig Gamorához hasonlóan családi okból kifolyólag szeretné Ronan gerincét kitépni. Ők öten összefognak, s imádnivalóak, a vicceik, a gesztusaik, az esetlenségük, a profizmusuk. Ikonjaim közül kettőt, Al Pacinót és Robert Downey Jr.-t is lenyűgözött a mozi. Ennyi bulvárt most simán megengedek magamnak :D