Csányi professzor óráira járni nem lehetett utolsó élmény, a kötet néhány rövid fejezete számomra kifejezetten élőbeszéd stílusában jön le, amint "Az Öreg" osztja az észt a katedráról. Humánetológia a laikusok nyelvén, sok fanyar humorral. "Isten - fontosabb dolgokkal lévén elfoglalva - valószínűleg nem gondolta végig az összes következményét a Paradicsomból való ki- és a bioszférába történő bezavarásnak." Ilyeneket ír. Hát én végigröhögtem. A vonaton/HÉV-en szemben ülők nem is értették, mi bajom. Hiedelmek, hit, szabályok, férfi és nő, tiltások, média, politika, erőforrások, társadalom, mi hogyan működik vagy miért nem. Ez is két-három évente újraolvasandó könyv lesz. Konrad Lorenz: Az emberiség nyolc halálos bűne c. nagy kedvencemre emlékeztet, de nem olyan tömény.

" Feleségeim folyamatosan beszélnek, akkor is, ha éppen nem vagyok a helyiségben, sőt más személy sincs jelen. Ez a fajta kommunikáció tehát nyilvánvalóan nem a közlés, az információátadás céljait szolgálja, hanem leginkább a költőmadaraknál megfigyelhető kontaktustartó kotyogásra emlékeztet. A csibék mindaddig nyugodtan kapirgálnak, amíg hallják a mamájuk ritmikus hangjelzéseit, és ha valamiért nem hallják, pánikszerűen sivítani kezdenek a mamájuk után, aki azonnal a keresésükre indul.

Ha csend van otthon, én egyáltalán nem esek pánikba.

Lehet, hogy velem van valami baj?"