Nyakunkon a Halloween, az egyetlen értelmes behurcolt ünnep, ideje megünnepelni a hideg őszi ködben. Scooby Doot amúgy nem bírom, csak a South Park-féle verziót a Kornnal, tudjátok, amikor a kutya két részletben adja vissza nagyanyó tetemét. Ám jelenlegi posztunk egész estés rajzfilmje kellemesen eltalált, már a '80-as évek végén megvolt nekem VHS-en, valami külhoni műholdas tévéről felvéve (reklámok kivágva, ahogy kell). Rengeteg kísértet-klisét összehordtak benne; Shaggy örököl egy déli ültetvényt, Scooby és Scrappy Dooval odaterepjárózik, de a járművet elnyeli a mocsár. Az udvarház komornyikja egy púpos, aki maga szeretné a király hagyatékát képező drágaköveket megtalálni. Beauregard bácsi kardot lengető tábornok képében még mindig itt kísért, s nem ő az egyetlen; amikor kihívják a szellemirtókat, a telefonvonalon három kísértet jön át, ők a Boo testvérek. Kisiklott cirkuszi vonatból elszökött gorillával kezdődik az egész éjszakán át tartó kergetőzés, de az ellenséges redneck család sarja, Billy-Bob Scroggins is beszáll mordályával, ugyanis kishúga, Sadie-Mae hirtelen felindulásból feleségül akar menni Shaggyhez. A kincskeresés a pincétől a padlásig, a temetőtől a medve barlangjáig tart, bárgyú néha, de nagyon jópofa, szerintem.