Riley Andersont filmünk főszereplői, az öt Érzelem vezérli a fejében lévő Fejhadiszálláson lévő vezérlőpult mögül, akik a szemén át néznek ki a világba, azt látják, amit ő, és születése után egyesével jelentek meg, ők: Öröm, Bánat, Majré, Undor (pl. brokkoli ellen) és Harag (önérvényesítés). Örömhöz kapcsolódóan a 11 éves lány Főemlékei mind boldogok (sárga, világító üveggömbök), melyek fontos pillanatok eddigi életéből, s melyek a Riley-t Riley-vé tevő Személyiségszigeteket (fő személyiségjegyeket) hoztak létre, ezek: Hokisziget (az első belőtt gól után), Dilibogyósziget (vicces pillanatok a szülőkkel), Barátságsziget, Őszinteségsziget, Családsziget. Amikor esténként a kislány elalszik (Majré: "nagyszerű, ma sem haltunk meg"), az emlékeket egy hosszú csövön átküldik a hosszútávú memóriába. Egy szép napon bekövetkezik a krach: a család Minnesotából San Franciscóba költözik, és az események cseppet sem ideálisan alakulnak. Hála Bánatnak, Riley elsírja magát az új suliban, amikor be kell mutatkoznia osztálytársai előtt, és ebből az élményből Főemlék lenne, amit Öröm mindenáron meg akar akadályozni, rövid harc után baleset történik,  a cső beszippantja Örömöt, Bánatot, és a boldog Főemlékekeket, kirepülnek a Fejhadiszállásról, át a távoli hosszútávú memóriába. Öröm (és Bánat, és boldog emlékei) nélkül Riley összeomlik. Személyiségszigetei leállnak, majd ahogy a kudarcok egymást követik, elkezdenek megsemmisülni. Ezalatt Öröm teljes energiájával (ami nem kevés) azon van, hogy a vezérlőpulthoz visszajusson - átkel a Fantázián, az Álmokat gyártó tévéstúdión, és egy képzelt baráttal együtt a Felejtés mélységes szakadékában köt ki... közben Riley elszökik otthonról, és távolsági buszra száll, hogy eltűnjön SanFrancotsemérből... de még van hátra a moziból, nem maradhat mindez így...