Hihihi... nagyon rossz, de kung-fu mozik kedvelőinek mindenképpen ajánlott, a legváltozatosabb fegyvereket bemutató verekedésekből és jókora mennyiségű, furcsa színű művér szétfröcsögtetéséből áll. Amikor két harcművészeti iskola egymásnak esik, annak a vége sok halott szokott lenni. Esetünkben a kínai Szövetség (melynek bajnokai nagyon cuki, fehér ruhában járnak, mely szabadon hagyja a mellkast és karokat, továbbá palást is tartozik hozzá) lerugdalja a porondról riválisát. Az ellenség utolsó harcosa egy japán szamuráj, aki belehajszolja magát egy szeppukuba, csak előtte nindzsákat uszít a Szövetségre. Tsiau Chin Hau menekül csak meg iskolája lemészárlásából, kitanulja a ninjitsut, és végigmegy a baljós ösvényen, ahol korábban olyan szépen szecskát aprítottak bajtársaiból, az egyik például úgy halt meg, hogy roham közben rálépett saját, kilógó belére. Az Arany jelénél aranyszínű ruhába öltözött nindzsák várják, akik széles kalapjukkal a pofájába tükrözik a fényt, s a kalap még pengéket is lő ki (itt elkél a vakharc tudománya). A Fa nindzsái fának álcázva orvtámadnak, a Vízé a vízből, a Tűzé pirotechnikát és vörös füstöt is bevetnek, a Föld alól pedig szúrófegyverrel szúrnak ki vele, azaz belé. Ez az 1982-es film már születésekor is elavult lehetett, s a költségvetés szűkössége csak még bumfordibbá teszi, egyszermindenképpennézős, lehetőleg sok sörrel.