A Rrrrettentő Töri sorozat eme remek darabja tanáralázáson és házilag elkészíthető játékokon túl érdekes információk tárpiramisa. Vegyük például az ominózus királyi sírkamrákat (a korabeli, lefejezést kockáztató sírrablóknak nem sokat kellett keresgélniük). Arányosan kicsinyített papírgúlák alatt állítólag megéleződik a zsilettpenge. Nem csoda, ha a megfelelően előkészített fáraók (mumifikált házikedvenceikkel együtt) olyan jól érezték magukat bennük. A múmiák egyébként papíralapanyagnak is kitűnőek voltak, sőt, az 1800-as években olyan sokat találtak belőlük, hogy fa- és szénhiányos években mozdonyokat fűtöttek velük. Vallási okokból a Nílus napnyugta felőli oldalára emelték a piramisokat, s e 960 km hosszú folyó az élet sok területével összefonódott. Áradása trágyázta a földeket (egészen az asszuáni gát 1971-es átadásáig). Az áradás négy hónapon át tartott minden évben, az árhullám levonulásáig a parasztok pont ráértek piramist építeni. Az áradáson túli, elsivatagosodott területek elzárták az országot a világ többi részétől, így háborúzni sem kellett, koncentrálhattak feladatukra. Az utolsó uralkodók görögök voltak, mint Kleopátra, a hieroglifa is görög szó: "heiros" (szent) + "gluphe" (vésés, faragás). Ezzel szemben a múmia szó arab eredetű, szurokfajtát jelent, mellyel a testeket tartósították, miután nátronnal kivonták belőlük a nedvességet. Az orron vagy szemüregen keresztül kihuzigált agyat nyugodtan oda lehetett adni a macskáknak - nem tartották fontosnak a túlvilági léthez :)