Igaz történet alapján, de a jó hír csak ennyi; egy másik Clooney-sztárparádéra (?) emlékeztet, a Kecskebűvölőkre, azt is untam. A díszletek, kellékek, jelmezek szépek, sterilek, mindent valami hihetetlen finomkodás leng körbe, pedig a II. világháború végnapjaiban játszódik. Egy amerikai, kurátorokból, művészettörténészekből álló osztag indul a szétbombázott kontinensre, hogy kimentsék a nácik (majd a Vörös Hadsereg) karmai közül az emberiség kulturális értékeit. Hamar rájönnek, hogy a valódi hadsereg valódi tisztjei természetesen szét fogják lövetni például a mégoly gyönyörű, régi templomtornyokat, ha mesterlövész rejtőzik bennük, na tipli, debilkéim. A ghenti oltárkép, a párizsi magángyűjtemények stb. mind eltűntek, s a Néró-terv értelmében, ha Hitler meghal, mindent el kell pusztítani. Ál-katonáink némileg bajban vannak önazonosságukkal, már a kezdet kezdetén vallják, hogy egyetlen műtárgy sem ér fel egy élettel, mégis kockára teszik sajátjukat. Lagymatag, kidolgozatlan, felesleges volt megnézni.